A cím elnyerésére 12 város pályázott, közülük négy jutott be a döntőbe. A verseny utolsó körében Kolozsvár a bulgáriai Várnát, az oroszországi Ivanovót és a litvániai Vilniust győzte le. A Kolozsvár Európa Ifjúsági Főváros 2015 projektet a magyar fiatalok által létrehozott PONT Csoport koordinálja, az előkészítésbe bekapcsolódott a polgármesteri hivatal és több mint harminc ifjúsági szervezet is. A város összesen 97 programmal pályázott.
Az ifjúsági főváros címmel négy európai város büszkélkedhet. 2009-ben a hollandiai Rotterdam, 2010-ben az olaszországi Torino, 2011-ben a belgiumi Antwerpen, 2012-ben pedig a portugáliai Braga városa viselte e címet. A korábbi döntések alapján 2013-ban a szlovéniai Maribor, 2014-ben pedig a görögországi Szaloniki lesz Európa ifjúsági fővárosa.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere az MTI-nek elmondta, az ifjúsági főváros cím elnyerése a dicsőségen túl jó felkészülési lehetőséget is kínál a városnak ahhoz, hogy sikerrel pályázza meg a 2021-es kulturális fővárosi címet. Hozzátette, utóbbi pályázatot éppen 2015-ben kell benyújtani, amikor Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa lesz.
Az alpolgármester emlékeztetett: nincsenek elkülönített európai pénzalapok az ifjúsági főváros számára, de a címre való felkészülés folyamatában a város és az itt működő ifjúsági szervezetek mind az országos költségvetésből, mint az Európai Unió alapjaiból nagyobb sikerrel tudnak majd lehívni pénzforrásokat. Megjegyezte, hogy egy ilyen cím elnyerése a vállalkozói szférát is mozgósítja, hiszen a cím mintegy húsz százalékkal növelheti a városba látogató turisták számát.
Horváth Anna úgy vélte, a város magyar közössége okkal lehet büszke arra, hogy a pályázatot a magyar fiatalokból álló PONT Csoport készítette elő. Hozzátette, ez azt vetíti előre hogy a magyar ifjúsági szervezetek és a magyar civil szféra hangsúlyos szerepet kap a programok összeállításában.
Kolozsvár lakosságának 15,97 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-ben tartott romániai népszámláláson.